A budajenői székely betlehemes

A Tinnyei Katolikus Templomban
2017. 12. 10-én, a 17 órai szentmise után
kerül bemutatásra a budajenői székely betlehemes előadás.

(az alábbiakban Maronicsné Dávid Anna – a betlehemes vezetője – írását olvashatják [a szerk.])

A Zsámbéki-medencében Budajenő és Telki két szomszéd falu, közös utcával. Nemcsak a földrajzi közelség, hanem közös történelmük is összefűzte a benne élő emberek életét. Ilyen közel fekszik Erdélyben a Gyergyói-medencében Ditró és Gyergyóremete is.


A II. világháború végén Pest megyébe telepítettek az elűzött németek helyébe Gyergyóból származó székely családokat, ditróiakat Budajenőre, remeteieket pedig Telkibe.

Az új hazában, idegen helyen kapaszkodó és összetartó erő volt a hazai népszokások életben tartása. A ditróiak között volt egy bácsi, Küsmődi Bálint, aki a dalaikat, népi játékaikat pontosan tudta. Ő szervezte meg, tanította be a betlehemest is és házról házra járva előadták a 40-50-es években. A betelepült székelyek az 50-es évek közepéig játszották a ditrói székely betlehemest. Ekkor jegyezte le Földes László néprajzkutató és Sárosi Bálint népzenekutató a játékot. Részletes leírásokkal gazdagított dolgozatot hagytak az utókorra.

Küsmődi halálával megszűnt a betlehemezés, később már nem játszották.

Majdnem fél évszázaddal később, 2002-ben került kezembe az Ethnographia c. folyóirat, és benne ez a néprajzi leírás: Földes László: „A Budajenőre telepített székelyek betlehemezése” címmel. Ebben részletesen le van írva minden segítség, például, hogy milyennek „kell” lenni az egyes szereplők magasságának, korának… stb.


Fontosnak tartottuk ezt a szép hagyományt feleleveníteni.

Az előző években – akkor, mint a budajenői iskola tanára – gyerekeknek többféle karácsonyi népszokást tanítottam, melyek könnyűek, rövidek, az iskolás korosztályra méretezettek voltak. Ennek tudatában kértek fel többen, hogy segítsek megszervezni, „színpadra” állítani ezt a nagyszabású felnőtt betlehemest. Amikor kezembe fogtam Földes László dolgozatát, akkor szembesültem igazán a feladat nehézségével, buktatóival. A játék leírása 18 oldalas, sok, számomra ismeretlen dallammal, kifejezéssel. A betanítás – a szerep megtanulása, a térben való elhelyezkedés, az énekek tiszta intonálása – nagyon komoly munka volt. Egy áldott, kegyelemmel teli időszak is egyben, mert a legnemesebb cél vezetett mindnyájunkat. Nagy érdeklődés mellett sikeresen bemutattuk Budajenőn és Telkiben karácsonykor. Azóta is minden évben Szenteste eljátsszuk mindkét faluban.

Bejelentkeztünk az Országos Betlehemes Találkozóra is és több éven keresztül visszajártunk a fővárosba, voltunk a Millenárison, a Fonóban és a Néprajzi Múzeumban, továbbá a szomszédos településeken.


2010-ben Pécs, Európa Kulturális Fővárosa hívott meg a Dómmúzeumba, ahol gyönyörű, bensőséges térben mutattuk be szép betlehemesünket. 2012-ben a IX. kerület fogadott minket az adventben, a Bakáts téren. 2013-ban a Budapesti Nemzeti Színházban betlehemeztünk.

Szereplők

Király:Steiner Márk
Jobb huszár:Váradi Sándor
Bal huszár:Bartos György
Mária:Váradi Eszter
József:Simon Albert
Angyal:György Enikő
Öreg pásztor:Szabó Bálint
Második pásztor:Szabó Attila
Harmadik pásztor:Pojják László
Fiatal pásztor:György Sebestyén
Gazda, beköszöntő:Csibi Lajos
Gazdasszonyok:Váradi Sándorné, Csibi Kati