Tinnye csöppnyi falu, jelenleg mégis két sikerekkel büszkélkedő színi társulatnak is otthont ad. Egyikük a 2014-ben alakult Tinnyei Amatőr Társulat (T.a.T), ahol mindenkiből árad a lelkesedés, már túl vannak egy sor sikeres előadáson.

A másik társulat 9 éve működik Tinnyén, változó személyi összeállításban, hasonlóan töretlen lelkesedéssel. Ez év elején a Pajtaszínházi Szemlén¹ kiváló előadással szerepeltek, még Vidnyánszky Attila, a Magyar Nemzeti Színház főigazgatója is méltatta produkciójukat.

A PaTHÁLIA miniszínpadról és a társulatról Bátori Angélával beszélgettünk.

Hogyan született meg a PaTHÁLIA?

Amikor tizenegy-néhány évvel ezelőtt ide kerültünk Tinnyére, akkor volt itt gyermek színjátszó kör, és én érdeklődtem, hogy van-e ilyen felnőtteknek. Mondták, hogy nincs. Gondoltam akkor, hogy annyi, ez kifújt.

Egyszer csak az iwiw-en – akkor még volt – bejelölt engem egy színésznő ismerősnek. Fogalmam sem volt, hogy ki az a Gajdó Delinke, meg voltam győződve róla, hogy véletlenül történt. Később kiderült, hogy az én középső fiam és az ő nagy fia ugyanabba a csoportba jár az óvodában. Itt jött egy isteni szikra, hogy ez egy színésznő, és itt lakik, GYES-en van a kisebbik fiával, akkor legyen már nekünk valamink. De nem ment bele.

Aztán addig-addig nem hagytam békén, hogy azt mondta, ha összeszedek pár embert, akivel el lehet indulni, akkor legyen. Na, én akkor összeszedtem hat vagy nyolc embert, és elindultunk 9 évvel ezelőtt. Akkor is kabaréval. Ennyi röviden a történet, így kezdődött.

Ezek szerint a kabaré, mint műfaj mindig is közel állt hozzátok?

Többnyire kabaréjeleneteket adunk elő, de korábban klasszikusokat is játszottuk. Két Csehov darabunk is volt, a Leánykérés és a Sirály. Sajnos egyiket sem játsszuk már, mert nincsenek már velünk, akikkel játszottuk. Igen, általában kabaré, mert úgy néz ki, hogy ez megy nekünk, és szeretik is. Az emberek nevetni szeretnek, ez mindig így volt, a kabaré mindig ment.

Honnan jön ez a szín-játszási vágy?

Nem tudom. Már nagyon régóta, gyerekkorom óta szerettem volna csinálni. Soha nem tanultam. Igazából, amikor otthon maradtam a gyerekekkel, akkor jött az erős késztetés, hogy szeretnék valami ilyesmivel foglalkozni.

Jelenleg kik az aktív tagok?

Jelenleg 7 aktív tagunk van, 4 lány és 3 fiú. Gajdó Delinke rendez és játszik is, lényegében ő vezeti a társulatot, közülünk egyedül ő képzett színésznő. Leelőssy Éva, Gátfalvi Tamás, Paksai Tamás, Torma Albert és én játszunk, valamint Janovszky Katalin az öltöztetőnk és a súgónk.

Hol, milyen előadásokon találkozhatunk veletek?

Rendszeresen játszunk Szigethalmon és itt Tinnyén is. Szigethalomra már negyedszerre hívnak vissza minket, sok helyen megfordultunk már. Ahová hívnak, szívesen megyünk.

Volt előadásunk már Erdélyben Szovátán, Budapesten a Nemzeti Színházban és a Pinceszínházban, Badacsonyban, de több alkalommal voltunk a környéken is: Perbálon, Pátyon, Telkiben, Zsámbékon.

2011 novemberében Adácson Csehov klasszikusnak számító Leánykérés című jelenetét adtuk elő Pokrócz Enikő rendezésében, erre ezüst minősítést² kaptunk.

A próbák, előadások sok munkával és olykor lemondással is járnak. Amatőr társulatként hogyan tudjátok ezt menedzselni, finanszírozni?

A társulatban mindenkit a saját lelkesedése visz előre. Nekünk nincs marketing csapatunk, az előadásainkat is (ahogy tudjuk) magunk népszerűsítjük. Sokszor anyagi megterhelést is vállalunk, a jelmezeket és a díszleteket is mindig magunk készítjük. Bár ezeket a költségeket többnyire a Tinnyei PaTHÁLIA Egyesület költségvetése fedezni tudja, az általunk végzett munkák, így a próbák és az előadások után sem kapunk bért vagy tiszteletdíjat.

Ennek ellenére 9 éve vagytok és működtök töretlenül. Az önkormányzat támogat benneteket?

Az erre az évre megkötött megállapodás szerint idén két előadást kell tartanunk Tinnyén, ennek fejében használhatjuk az Önkormányzat által működtetett Művelődési Ház öltözőjét és itt rendszeresen próbálhatunk is. Az idei második ilyen előadásunk itt Tinnyén a Művelődési Házban nemsokára, november 26-án lesz.

Mit fogtok előadni, mit láthatnak legközelebb a nézők?

A legközelebbi egy komolyabb darab lett volna, a Róza néni, de sajnos kudarcba fulladt ez a tervünk. Félre tettük, hátha lesz még egy lányunk majd és így gyorsan kellett valami, mert a novemberi előadásunkra már megvolt a fix időpont Szigethalomra. November 19-ére gyorsan össze kellett rakni valamit.

Úgy gondoltuk, hogy egy olyan produkciót adunk majd elő, amelyet néhány rövidebb-hosszabb kabaréjelenetből állítunk össze, ugyanezt játsszuk majd a tinnyei művelődési házban is.

Először Lőrincz Miklós Ciprián mester című jelenetét játsszuk el, amelyben a teljes társulat szerepel. Ezt egy általunk 2 apró jelenetből összevont produkció követi (A_Pedáns feleség és A_Buszmegálló). A műsort Trunkó Barnabás Dacia című kabaréjelenete zárja majd.

Hogyan tovább? Mit terveztek a jövőre nézve? Mik a legközelebbi célok?

A jövő? Folytatjuk tovább, januárban új darabba kezdünk, farsangra valami újjal kell előállnunk. Hogy az kabaré lesz-e vagy bele tudunk fogni egy nagyobb darabba, az még a jövő zenéje, de minden esetre csináljuk tovább. Legalábbis, ha rajtam múlik, soha nem hagyjuk abba!

(Tinnye, 2016. október 17.)

A társulat 2016-ban tervezett előadásai haláleset miatt elmaradnak [a szerk.]

 

 

¹: A Pajtaszínházi Szemle a Magyar Kultúra Napja alkalmából került megrendezésre a Nemzeti Művelődési Intézet és a Magyar Teátrum Társaság együttműködésében, a Magyar Művészeti Akadémia szakmai támogatásával²: Ezüst minősítés: a produkciót a Magyar Szín-Játszó Szövetség minősítő zsűrije látta, színházi szempontból is értékesnek találta, széleskörű (regionális) forgalmazását támogatja, az együttes országos szintű (pályázati alapok) támogatását javasolja