A Facebookon már csaknem másfél hete, az önkormányzat hivatalos honlapján azonban csupán szűk két nappal a szerda déli jelentkezési határidő lejárta előtt jelent meg a hír arról, hogy a sportpályán megrendezendő augusztus 20-ai falunapon és Szent István napi ünnepségen főzőverseny és játékos vetélkedő is lesz. Aki esetleg lecsúszott volna az előzetes jelentkezést igénylő megmérettetésekről (Tinnyén ez előfordul…), annak sem lesz oka panaszra, a szervezők gazdag programmal várják az érdeklődőket:

• 10:00 – Kispályás focikupa, főzőverseny, családi vetélkedő
• 14:30 – Kenyérszentelés
• 15:00 – Újszülöttek köszöntése
• 16:00 – Picuri Muri gyerekzenekar
• 17:00 – Tombola
• 18:00 – Firekeepers zenekar
• 19:30 – Beatangok zenekar
• 21:00 – Tűzijáték
• 22:00 – Retro Disco

A nap folyamán ugrálóvár, kézműves foglalkozások, arcfestés, csillámtetoválás és vásárosok várják a szórakozni vágyókat.

Tűzijáték(ok)?

Már a rekord döntögető aszályos időjárás fényében is érthető volna, azonban főként gazdasági okokra hivatkozva magyarországi települések és nagyvárosok tucatjai nyilatkoztak arról az utóbbi időben, hogy az augusztus 20-ai tűzijátékot idén nem rendezik meg. Ennek ellenére a tinnyei közösségi oldalakon bő másfél hete még egy második helyszínen is kilátásba volt helyezve az égi fény- és hangjáték: a Garancsi-tó környékén. Ezt azonban a vonatkozó bejegyzés néhány nappal későbbi módosításával törölték a szervezők. Az egyetlen tinnyei tűzijátékot tehát a szokásos helyen, a sportpályán nézhetjük végig, az önkormányzatnak köszönhetően.

„Ne nézz fel!”

A tűzijátéknak bő ezer, az augusztus 20-ainak szűk száz éves hagyománya van. A színes, szikrázó, hangos durrogással kísért égi fényjáték ámulatba ejt, megdöbbent, felszabadít és kis időre kiszakít minket a hétköznapok sodrásából. Ennek azonban sajnos ára van. A színpompás figurák előidézése érdekében a gyártók különféle fémsókat tesznek a rakétákba, amiknek – valamint a fellövéshez és robbanáshoz amúgy is használt egyéb kemikáliáknak – az egészségügyi hatásait számtalan hazai és nemzetközi tanulmány kifejtette már. Mi is feltettük ezzel kapcsolatos találós kérdésünket a Körtvélyes 23. (2021/10.) számának 7. oldalán, de ez valószínűleg túl komorra sikerült, mert semmilyen olvasói visszajelzést nem kaptunk rá.

Nyilván nem véletlenül. Ahogy azt a Ne nézz fel! c. 2021-es amerikai vígjáték is remekül bemutatta, az ember sokszor nem hajlandó tudomást venni a rá leselkedő veszélyekről, pedig semmi más dolga nem volna, mint felnézni az égre és végiggondolni, mit miért tesz és annak mi lesz a következménye. És mielőtt bárki is félreértené, a Ne nézz fel! nem a tőlünk független természeti csapásokra (a filmben pl. egy a Földbe csapódni készülő üstökösre) kívánta felhívni a figyelmet, hanem az emberi tevékenység környezetre mért hatásaira, hogy ezt mi emberek mennyire lazán kezeljük, illetve arra, hogy pusztán kényelemből és egyéb önző (pl. anyagi) érdekből képesek vagyunk saját magunk alatt vágni a fát. Szó szerint (lásd elmúlt hetekben megjelenő fakivágást könnyítő kormányrendeletet)! Ugyanis környezetünk elpusztításával valójában nem elpusztítjuk a környezetünket, csupán alkalmatlanná tesszük arra, hogy mi, emberek élni tudjuk benne.

Válaszút előtt állunk. Mikor döntünk az élni akarás mellett?

A koronavírus járvány elmúlt 2,5 éve megmutatta, hogy sok mindenre létezik alternatíva. Munkahelyre, közlekedésre, kommunikációra… és még tűzijátékra is (lásd az egyre népszerűbb drónos és/vagy lézeres fényjátékokat). Az egyre aszályosabb és az emberi tevékenység által is tetézett időjárás pedig könyörtelenül rá fog minket kényszeríteni arra, hogy nagyon sok szempontból szakítsunk a ma még mindennaposnak tekinthető szokásainkkal. Nem lesz más választásunk. Jó hír viszont, hogy minél korábban kezdjük el, annál kevésbé fog fájni.

Az augusztus 20-ai (és akár szilveszteri) ünneplések kapcsán válaszút elé nézünk. De ez nem lehetetlen. (photo: Micha, Varsányi Anna, Pixabay)