A Zsámbéki-medence településein áthaladó 102 jelű út tehermentesítése már régóta napirenden van. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) az M1 autópályát Esztergommal összekötő új (R11 jelű) gyorsforgalmi út megvalósításához két tervet is készített, két különböző nyomvonalon.
A nyugati nyomvonal néven elhíresült változatnál a tervezett út Zsámbék, Tök és Perbál települések nyugati oldalán haladna, míg a keleti nyomvonal értelemszerűen ezeket a helységeket keletről a Zsámbéki-medence közepén futva, azt kettévágva kerülné el.
A nyugati nyomvonal Tinnyénél (forrás: http://nif.hu)
A keleti nyomvonal Tinnyénél (forrás: http://nif.hu)
Bár Tinnyét mindkét út nyugatról kerüli el, a két változat között van egy lényeges különbség. Mégpedig az, hogy a keleti nyomvonal esetén a terv számol egy Tinnyét elkerülő útszakasszal, amely a tervek szerint a Kutya-hegyen haladna. A nyugati változat nem számol semmilyen Tinnyét elkerülő útszakasszal. Ennek eredménye, hogy a keleti nyomvonal megvalósulása esetén Tinnye a megnövekedő járműforgalom jelentős részétől mentesül, de ehhez, a Kutya-hegy természeti szépségét kell beáldoznunk. Ezzel szemben a – pillanatnyilag nyerésre álló – nyugati nyomvonal megvalósulása esetén várhatóan az M1 autópálya és Piliscsaba-Pilisvörösvár közötti teljes forgalom Tinnyén keresztül fog áthaladni. A dolog pikantériája, hogy pont ott, a Petőfi Sándor utcán, ahol jelenleg teljes szélességű az út zár, mert az út helyén egy több köbméternyi ismeretlen eredetű lyuk tátong.
Kutya-hegy (fotó: Ladányi Péter)
Úgy tűnik, hogy a NIF határozottan a keleti nyomvonalat támogatja, ez tájékoztató anyagaiból is egyértelműen kitűnik. Lapunk információi szerint Zsámbék, Tök és Tinnye vezetése is ugyanezt preferálja. Egyedül Perbál, no meg a civilek szeretnék – jól felfogott érdekük miatt – a nyugati változatot. Nekik egyszerűen az a jobbik megoldás.
A NIF nyilvánosságra hozott egy elemzést, amely az általa támogatott keleti nyomvonalat hozza ki jobb megoldásnak, legfőképpen a forgalom csökkenése szempontjából. A többi település tekintetében nehéz megítélni, hogy ez valóban így van-e, de Tinnye szempontjából több mint valószínű. Az elemzés publikálása után szinte azonnal született egy válasz a perbáli-zsámbéki civilektől, amely a NIF elemzésének majdnem minden pontját vitatta. „1:1”, mondhatnánk, de az élet nem állt meg. A perbáliak és a zsámbékiak is Facebook csoportokat hoztak létre, a Perbált elkerülő 102-es gyorsút Érdekvédelmi Csoport és a Tovább Élni Egyesület pedig egy közös, Levél a döntéshozók felé című levélben érvelt a nyugati nyomvonal megvalósítása érdekében. A civilek úgy tudták, hogy augusztusban már-már eldőlt, hogy a keleti nyomvonal kerül majd megvalósításra.
Eközben 2016. október 20. napjára lakossági fórumot szervezett a NIF, de Lázár János már egy héttel korábban, október 13-án, a kormányinfón váratlanul tényként jelentette be, hogy győztek a civilek és a nyugati nyomvonal lesz megépítve. A hír olyan váratlanul érkezett, hogy maguk a civilek is döbbenettel hallgatták.
Tájékoztató a zsámbéki művelődési ház ajtaján (fotó: Ladányi Péter)
A bejelentést követően azonnal megmozdult a másik oldal is. Tinnyén is, Zsámbékon is aláírásgyűjtés indult a keleti nyomvonal támogatására. A tinnyei testület még buszokat is szervezett, hogy Tinnyéről mindenki, aki akart, ott tudjon lenni.
Ugyanakkor a lakossági fórumot a NIF a rendezvény előtti napon lemondta. A Zsámbéki Művelődési Ház ajtaján is csak egy tábla jelezte, hogy a lakossági fórum elmarad. A NIF lépése teljesen érthető, figyelembe véve, hogy korábban végig a keleti nyomvonal mellett tette le a voksát. Ahogyan a civilek, a NIF is ledöbbenhetett Lázár hirtelen jött bejelentésén… Hivatalos döntés még nincs, legalábbis a kormányrendelet nem jelent még meg a témában, így az érintettek is tovább küzdenek: