2019. május 15-én közmeghallgatást tartottak a tinnyei művelődési házban. A fő témakör a településrendezési eszközök felülvizsgálata volt. Hasonlóan a sörfőzdéhez ez az esemény is nagyon tanulságos volt. Kiválóan rávilágított arra, hogy a jelenlegi képviselő-testület hogyan veszi figyelembe a lakosok kéréseit.

A Pest megyei főépítész 2008. december 17-én, a tinnyei polgármesternek írt levele (részlet)

Előzmények: a jelenleg hatályos településszerkezeti tervet több mint 10 éve fogadta el az akkori tinnyei testület. A törvény szerint már felül kellett volna vizsgálni. Sőt a Pest megyei főépítész (nem keverendő össze a tinnyei főépítésszel) már 2008-ban jelezte a tinnyei képviselő-testületnek többek között: „a »tervezett« módosítások nehezen egyeztethetőek össze a fejlesztési koncepcióban meghatározott célokkal (pl.: a hagyományos táji, természeti, települési- és társadalmi környezet védelmével, illetve azok harmóniában való fejlesztésével”, stb.)”.

A Pest megyei főépítész a levelében megerősíti:

Továbbra is fenntartjuk azon véleményünket,
hogy tervezett fejlesztések mértéke túlzó!

A főépítész szakmai véleménye teljesen jogos: jelenleg Tinnye közigazgatási területén belül kb. 269 hektárra készítették már el a szabályozási terveket és a helyi építési szabályzatot. A 2008-as tervekben további mintegy 300 hektárt jelöltek ki beépítésre szánt övezetként. Az alábbi ábrán zölddel jelöltük azokat a területeket, amelyekre már korábban elkészült a helyi építési szabályzatról szóló rendelet. Pirossal jelöltük a további beépítésre szánt területet. Látható, hogy milyen jelentős a növekedés.

Településrendezés Tinnyén

(miután a jelenlegi testület által tervezett HÉSZ módosítás tartalmát – bár annak nyilvánosnak kellene lennie – többszöri kérés ellenére nem hozták nyilvánosságra, a fenti térképes adatok a 2008-as, jelenleg nyilvános adatok alapján készült [a szerk.])

Már a 2019. áprilisi lakossági fórumon kértem a polgármestert, hogy tegye elérhetővé a lakosok számára a településfejlesztési koncepciót, pl. az önkormányzat honlapjára töltsék fel azokat. A polgármester erre ígéretet tett. Nem tartotta be. Nem sokkal később levélben figyelmeztettük az ígéretére, de azután sem lett elérhető a kért dokumentum az önkormányzat honlapján. A 2019. május 15-i közmeghallgatáson újból kértem, hogy tegyék ki a településfejlesztési koncepciót a honlapra, azóta sem történt semmi.

Fölvetettem a közmeghallgatáson, hogy konfliktust hordoz magában, ha úgy alakítanak ki gazdasági és szolgáltató övezetet, hogy az közel helyezkedik el a falusias lakóövezethez, tanulva a Holofon és a lakók közötti hosszas vitákból. Erre a felvetésre nem józan érveket hoztak fel, hanem voltak, akik mondvacsinált indokokra hivatkozva próbálták terelni a témát.

A hozzászólók között volt Naszvadi Győző képviselő is, akinek a kijelentései közül néhány mindenképpen szót érdemel, és amelyekre ezúton szeretnék válaszolni:

1./ Naszvadi Győző állítása: „[…] Ez a rajz, ami itt szerepel, az 2008-ban készült, és azért van így ez a két iparterület, mert az út, ami elkerülte volna a falut, az itt ment volna el. […] Hová tette volna a képviselő-testület az iparterületet, ha nem az elkerülő út mellé, ami mellé vonzódott volna esetleg egy-egy iparlehetőség […]?”

Válasz: Olyan helyre kellett volna tenni, ahol nincs falusias lakóövezet közelében. Szégyen, hogy a testület nem gondolt a Holofon és a lakosok közötti problémára. Mellesleg a később, 2016-ban tervezett és a testület által favorizált R11 gyorsút (jelenleg M100 néven futó beruházás) keleti nyomvonala pont kettévágta volna az egyik iparterületet. Az önkormányzatoknak törvényi kötelezettsége (lett volna) 10 évente felülvizsgálni a településszerkezeti terveiket. Ezt is elmulasztotta a jelenlegi testület, pedig figyelembe kellett volna venniük a Pest megyei főépítész már 2008-ban megfogalmazott aggályait. És most – úgy tűnik – a több mint 10 évvel ezelőtti tervekre akarják elkészíteni a helyi építési szabályzatot és a szabályozási terveket.

2./ Naszvadi Győző állítása: „Volt olyan lehetőség, hogy egy öregek otthonát szerettek volna […], amit szintén megvétózott a falunak egy része, Attila is benne volt.”

Válasz: Csúsztatás, hogy öregek otthona létesült volna. Ugyanis pszichiátriai rehabilitációs központról volt szó. Mi tájékoztattuk a falut, ahol sokan nem díjazták az ötletet. Ráadásul egy furcsa ingatlan ügylet is kapcsolódott az ügyhöz.

3./ Naszvadi Győző állítása: „Most az új út, ami reálisan megvalósul (M100 [a szerk.]), […] sokkal közelebb került a faluhoz. Ezt az utat jelölte ki a képviselő-testület az öt faluval […] Attila ez ellen tiltakozott. Most a házához 180 méterrel lesz közelebb az új út, amit M100-asnak neveznek […]”, ill. a keleti nyomvonallal kapcsolatban: „ez az út […] még a domb mögé került és senki nem látta volna […]”

Válasz: Hogy lehet, hogy egy döntéshozónak fogalma sincs, hol terveznek gyorsforgalmi utat Tinnyén? Ráadásul az „önkormányzat által kijelölt út” nem került bele egyik hivatalos tervbe sem. Kérem, hogy vegye elő a tervrajzokat, vonalzót és mérje meg a nyomvonalaknak a lakóterületektől való távolságát. Kérem, hogy sétáljon ki a helyszínre és nézze meg, hogy a tervezett nyomvonal a Honfoglalás utca Úny felé eső részétől milyen messze megy. Látni fogja azt is, hogy ott már nem a domb mögött, hanem a völgyben vezet a nyomvonal.

4./ Naszvadi Győző (Lukácsi László mediterrán-völgyi lakosnak): „Nem szabad azt mondani, amit itt sokan előadnak, hogy én ideköltöztem a faluba, és én legyek az utolsó, és senki más be ne tegye a lábát. Hadd jöjjenek, aki ide akar költözni. László is elmondta, hogy az őz ott riaszt a területén, a kert végében. Nem az őz költözött a te kertedbe, hanem te költöztél az őz lakóhelyére, ahol a nagymamái és a nagypapái már 400 éve élnek.”

Lukácsi László: „Most meg az út költözik oda.”

Naszvadi Győző: „Ezt nem szabad így mondani, hiszen egy olyan helyre költöztél, ami valamiből ki lett szakítva. Az egy gyönyörű terület volt. Én itt vadászom már jó pár éve a területen, itt élek születésem óta. Ott kirándultam, ahol a te kerted van és ott sütöttünk szalonnát a domboldalban. […] Mindenkit, aki idejött nagy szeretettel vártunk, és elfogadtuk, senki ellen nem tiltakoztunk. Aki úgy érzi, hogy nem tud beilleszkedni közénk vagy nem szeretne itt lenni, azzal nem tudunk sajnos mit csinálni. Segíteni tudunk neki, de az, hogy minden ellen tiltakozunk, ahogy Attila teszi ezt már évtizedek óta itt Tinnyén, ez nem út arra, hogy kivezessük a problémákból a falut. Itt reális terveket tettünk le, amik esetleg megvalósul, esetleg 50 év múlva sem valósul meg.”

Megjegyzés: A fenti idézetek önmagukért beszélnek. Naszvadi Győző képviselő és tinnyei őslakos a belterületbe vonások, terület átminősítések egyik támogatója.

Nem az önkormányzatot vagy a döntést meghozó képviselő-testületet okolja (amiben ő is sokáig szavazott az átminősítések mellett) a gyönyörű környezetből való kiszakításért, hanem az építési telkeket megvásároló, oda költöző lakosokat. Ha a kedves olvasó nem talál logikát ebben, akkor nincs egyedül.

Azt is valótlanul állította a közmeghallgatáson, hogy minden ellen tiltakoznék. Kérem Naszvadi Győzőt, hogy hallgassa vissza az ülések hanganyagait, és gyűjtse ki, hogy mit támogattam és mit nem.

Észre fogja venni, hogy a falu számára
hasznos és törvényes dolgokat támogattam, a gyanús mutyikat nem,
az előkészítetlen döntéstervezeteknél pedig tartózkodtam.

(ha Naszvadi Győző képviselő reagálni kíván a fentiekre, lapunkban ill. a tinnye.info online hírportálon erre lehetőséget fogunk biztosítani [a szerk.])

(a cikk a Körtvélyes 13., 2019/06 lapszámában jelent meg [a szerk.])