2020. március 29-én hajnali 2:00 órakor ismét 3:00 órára állítottuk időmérőinket, így elvesztve egy órát kezdetét vette a nyári időszámítás.
Tavaszi óraátállítás (fotó: PIRO4D, Pixabay)
Hazánkban kisebb-nagyobb kihagyások után 1980 óta alkalmazzuk a tavaszi-őszi óraátállítást, de jelen formájában – március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig – 1996 óta, az európai egységesítés óta állítgatjuk óráinkat.
De vajon ma is szükség van még rá?
A technika fejlődésével és az emberi életmód változásával azonban felmerül a kérdés, hogy ez a módszer vajon ma is biztosítja-e mindazokat az előnyöket, amiket annak idején elvártunk tőle? Az Európai Bizottság ezért 2018-ban nemzetközi konzultációt indított arról, hogy az emberek folytatnák-e ezt az életvitelt, vagy átállnának-e inkább az egész évben egy időszámítás szerinti életmódra. A konzultáció azóta lezárult, és az eredmények komoly változást sejtetnek. A 4,6 millió válaszadó jelentős többsége ugyanis eltörölné az óraátállítás intézményét és valamelyik – téli vagy nyári – időszámítást tartaná meg országának. De mivel ez a felmérés nem tekinthető reprezentatívnak, hivatalos változtatás egyelőre nem valószínű.
Magyarországi vélemények
Hazánk lakosságának kb. 0,2 %-a (azaz kb. 20 000 fő) adta le a voksát. Ebből a válaszadó magánszemélyek kb. 85 %-a számolt be arról, hogy az évenkénti kétszeri óraátállítás számára negatív élmény, 12 %-nak pozitív és kb. 3 %-nak közömbös. És míg a magyarországi magánszemélyeknek kb. 90 %-a eltörölné az évenkénti kétszeri óraátállítást, 10 %-a megtartaná.
Összeurópai indokok
Az átállás eltörlését a válaszadók
- 43 %-a az emberi egészségre gyakorolt hatásával,
- 20 %-a az energia megtakarításra gyakorolt hatásával,
- 14 % a délutáni szabadidős tevékenységekkel,
- 10 % közúti közlekedés-biztonsági okokkal,
- 9 % pedig a nemzetközi kommunikációs és piaci tevékenységekre gyakorolt hatásával indokolta.
Az átállás megtartását a válaszadók
- 42 % a délutáni szabadidős tevékenységekkel,
- 17 %-a az energia megtakarításra gyakorolt hatásával,
- 15 %-a az emberi egészségre gyakorolt hatásával,
- 13 % közúti közlekedés-biztonsági okokkal,
- 10 % pedig a nemzetközi kommunikációs és piaci tevékenységekre gyakorolt hatásával indokolta.
Hogyan tovább Magyarországon?
A Bizottság feltette azt a kérdést is, hogy ha az évenkénti kétszeri óraátállítás eltörlése mellett dönt az adott ország lakossága, akkor melyik időszámítást kellene megtartani? A magyarországi magánszemélyek kb. 64 %-a választaná a nyári időszámítást, 28 %-a a télit, 8 %-nak nem volt kialakult véleménye. A magyarországi vállalkozások ennél jóval kiélezettebb véleménykülönbséggel válaszoltak: kb. 44 %-a választaná a nyári időszámítást, 37 %-a a télit, 19 %-nak nem volt kialakult véleménye.
Tehát?
Látható, hogy akiket megmozgatott ez a konzultáció, azok javarészt az óraigazítás eltörlését és a nyári időszámítás rögzítését támogatnák. Azonban ez a felmérés sem európai, sem magyarországi szinten nem reprezentatív, ezért érdemi következtetéseket nem vonhatunk le belőle. Az biztos, hogy napjainkban egyre többször merül fel a téma, és ez érthető is, hiszen életmódunk a 40 évvel ezelőttihez képest gyökeresen megváltozott:
- Energiafogyasztási igényünk napi és éves változása nem annyira kötődik már a nappali világossághoz, mint annak idején.
- A nem ritkán 0–24 órában üzemelő háztartási és szórakoztató elektronikai eszközeink miatt már nem csak az ipari létesítmények jelentenek komoly fogyasztást, hanem a háztartások is.
- A szolgáltatások folyamatos rendelkezésre állásának igénye miatt sokunk életmódja nem követi a nappali világosság változását.
Ha viszont változtatunk, valószínűleg más ország is változtatni fog. Akkor viszont:
- Számolnunk kell azzal, hogy a maihoz képest több/más országhatáron áthaladva kell majd időzónát váltanunk és órát állítanunk.
- A más országokkal (legyenek azok bárhol a világon) való üzleti és kommunikációs tevékenységeinket az adott országok egyéni időzóna választása alapján kell majd szinkronizálnunk – a maitól adott esetben gyökeresen eltérő módon.
- Vagy télen lesz nagyon sokáig tartó sötét reggelünk, vagy nyáron lesz nagyon korán világosodó hajnalunk.
És még sorolhatnánk. A választás és a döntés tehát nem egyértelmű és számos tényező alapján kell mérlegelnünk.