Közeleg április 22., amit 1990 óta világszerte is a Föld napjaként tartanak nyilván. Az erre a napra szervezett programok a környezetvédelem fontosságát hivatottak tudatosítani és elmélyíteni az emberekben. Ez időtájt Tinnyén is szokássá vált a lakosság általi önkéntes szemétszedés, ami újra és újra bebizonyítja, milyen gyönyörű szép eredményt tud elérni ez a maroknyi helybéli, ha közös és magasztos a cél.
A Föld napja esemény nem hivatalos zászlaja (fotó: John McConnell és NASA, forrás: Wikipedia)
Sajnos idén ez az esemény a koronavírus miatti kijárási korlátozás miatt valószínűleg elmarad – szerencsés esetben csak elnapolódik –, de a helyi közösségi fórumokon már most felmerült a kérdés, hogy ha valaki kutyasétáltatás vagy szabadidős sport tevékenysége alatt gyűjtené össze a lába elé kerülő út menti szemetet, azt vajon lesz-e, aki majd elszállítja. Szerencsére erre is adódott támogatólagos alpolgármesteri visszajelzés, aminek nagyon örülünk és bízunk a pozitív eredményekben.
A Föld napja, és az ez alkalomból megrendezett csoportos szemétszedés azonban egy-egy napig tart. Biztos, hogy ez elegendő?
Mi lesz az év további 364 napjával?
Mi emberek hajlamosak vagyunk abban a hitben élni, hogy egy-egy ilyen alkalmankénti megmozdulással le is tudtuk az egész éves jótéteményünket. A lelkiismeretünkön biztosan segít, főleg, ha többen is hasonlóan gondolkodnak aznap, ráadásul egy-egy ilyen alkalom talán nem is kerül akkora fáradtságba. Ha mégis, egy napig azt is kibírjuk. Na, és a többi nap? A hétköznapi rutin alkalmával vajon hány olyan dolgot teszünk, ami észrevétlenül is lök egyet a környezetszennyezésen, mi pedig a kényelemért cserébe még csak észre sem vesszük? Tegyük fel magunknak a kérdést, vajon
mindegyik megvásárolt élelmiszert elfogyasztjuk majd?
És nem fog megmaradni valamennyi, ami majd lejárta után a szemetesben landol? És ha már vásárlás, biztosan
külön zacskót kell letépnünk a különböző zöldségeknek és gyümölcsöknek?
Nem lehet őket külön vonalkóddal egy zacskóba tenni?
És biztos minden alkalommal új zacskót kell leszakítanunk? Nem termelődne kevesebb műanyag hulladék, ha egy-egy ilyen nejlon szatyrot újra és újra fel tudnánk használni? Természetesen érdemes mérlegelni, hogy a jelenlegi pandémiás helyzetben okos dolog-e otthonról hozott nejlonba gyűjteni a zöldséget és gyümölcsöt. Ha a zacskók olyannyira beszennyeződnek, hogy már nem, vagy nem kellően tisztíthatóak, az efféle takarékosságot érdemes a vírushelyzeten kívüli időszakban gyakorolni.
De térjünk vissza otthonunkba!
A műanyag hulladékot szelektíven gyűjtjük?
Tudtuk például, hogy Tinnye határában egy olyan műanyag feldolgozó üzem működik, amelyik fizet is a megfelelően szétválogatott műanyagfajtákért? Egészen pontosan ezekért:
Forrás: Anton Poliakov, Wikipedia, licenc CC BY-SA 4.0
Ezeket a jelöléseket a műanyagokra festéssel vagy dombornyomással szokták felvinni. És hogy pontosan mit is jelölnek?
- 02: PEHD / HDPE, azaz nagy sűrűségű polietilén: műanyag palackok, műanyag táskák, szemeteszsákok, fautánzat
- 04: PELD / LDPE, azaz kis sűrűségű polietilén: műanyag táskák, kosarak, folyékony szappanos flakonok, műanyag csövek
- 05: PP, azaz polipropilén: lökhárítók, autók belső kárpitozása, ipari rostok, elvihető üdítős poharak
- 06: PS, azaz polisztirol: játékok, cserép virágtartók, videókazetták, hamutartók, bőröndök, hűtőtáskák, söröskorsók, boros- és pezsgőspoharak, ételhordók, Styrofoam
Sajnos ezek az anyagok nem mindig vannak külön vagy könnyen szétválasztható állapotban, ezért érdemes utánajárni annak, hogy egy hulladékba szánt tárgy mely része milyen anyagú, és ha szükséges, venni kell a fáradtságot és anyagtípusonként szét kell szedni. További anyagjelölések a Wikipedia Környezetvédelmi termékjelek c. szócikkében.
És ha esetleg nem lennénk teljesen tisztában azzal, hogy Tinnye jelenlegi hulladékszállítója milyen módon gyűjti és szállítja el plusz költség nélkül a szelektív hulladékot, a Depónia Kft. ismertetőjében erre is választ találunk.
Folytassuk önismereti kurzusunkat az udvaron!
Az összehúzott avarnak feltétlenül alá kell gyújtanunk?
Tudva lévő, hogy sajnos Tinnyén jelenleg hétfőn és pénteken is egész nap engedélyezett az avar- és kerti hulladékok nyílt téri égetése (ha az nem munkaszüneti nap). De pusztán azért, mert jogunk van hozzá, muszáj élnünk ezzel a jogunkkal? Nem létezik semmilyen
Szerencsére azért vannak olyan környékbeli települések, ahol képesek voltak időben lépni az ügyben. Sőt, még arra is képesek voltak, hogy nyomatékosítsák is a korábbi rendeletüket. Remélhetőleg mi is hamarosan követjük a példájukat.
Az utcán mi a helyzet?
A cigarettacsikket elég, ha eltaposom és ott hagyom? Vagy be a csatornába?
Kevesen tudják, hogy egyetlen cigarettacsikk – magán a papíron, a dohányon és a lebomlásra szinte képtelen műanyag filteren túl – számos olyan vegyi anyagot tartalmaz, ami, ha bekerül a természetes vízkészleteinkbe, leírhatatlan károkat okoznak. A szennyvíz csatornákban pedig olyan gázok is összegyűlhetnek, amik szimplán csak tűz- és robbanásveszélyesek. Így az esetleg még parázsló cigivég végzetes károkat is okozhat.
Folytassuk sétánkat a falu és környéke bejárásával!
„Ott már úgy is volt egy adag szemét…”
Az egysejtűek értelmi képességével rendelkező szemetelők valószínűleg úgy választják meg a hulladékaik magára hagyására szánt helyszínt, hogy valamelyik társa már járt arra korábban és a gravitáció erősebbnek bizonyult nála, így szabályosan kitépte a kezéből az addig cipelt „csomagot”. Vajon őt mi vezérelte? Szimplán az egysejtűek ösztöne? Vagy az, hogy az adott terület esetleg közterület, kevesebb erőforrás jut annak mintakert-szerű tisztán tartására, így nem annyira ápolt és gondozott és ezért nem lesz feltűnő az a sörös doboz az árokban? Valószínűleg ez is egy olyan tényező, ami miatt nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy évben csak egyszer ünnepeljük a Föld napját.
De tényleg csak a Földről van szó?
Néhány éve született egy képregény, amiben az ember felkeresi Gaiát, a Földanyát, hogy bocsánatért esedezzen, amiért tönkretette a természetet. A képregény csattanója az alábbi tényezők alapján ébreszti rá az embert, hogy ő valójában nem a természetet tette tönkre:
- A kb. 4,5 milliárd éve kialakult Föld bolygón kb. 3,5 milliárd éve van élet. Természetről is nagyjából ilyen idő távlatban van értelme beszélni. Tehát még egyszer, kb. 3 500 000 000 éve.
- Az anatómiailag modern ember ezzel szemben kb. 315 000 évvel ezelőtt alakult ki.
- A modern ember ipari forradalmának kezdete óta pedig – amit a mai tudomány előszeretettel köt össze az ember általi környezetszennyezés első lépésének – alig telt el 300 év.
A fenti számok alapján elmondható, hogy az embernek a Földéből egy százalékban is nehezen kifejezhető időszelet jut csak. Igencsak egoista dolog tehát azt képzelni, hogy a Földet az ember kapta és hogy majd az ő ténykedése magát a Földet teszi majd tönkre. Holott elég egyértelmű, hogy ha nem változtatunk az életvitelünkön, akkor
saját magunkat irtjuk ki.
Nem utolsó sorban pedig a gyermekeink sorsát nehezítjük meg úgy, hogy ők talán már nem lesznek képesek olyan életet élni, mint amilyet mi éltünk.
De ha ez még nem lenne elég hatásos, hallgassuk meg a Julia Roberts szinkronjával késztített 2 perces összeállítást, majd próbáljuk meg magunkban megválaszolni a zárszóként elhangzó kérdést:
Vajon készek vagyunk fejlődni?
A józanító pofon
Az utóbbi hónapban számtalan tanulmány és cikk született arról, hogy amit a környezetvédelemért tüntető diákok és aktivisták éveken át nem tudtak elérni, azt egy vírus pár hónap leforgása alatt elintézte. Érdemes csak egy pillantást vetni az Európai Űrügynökség néhány napja publikált összehasonlító térképére:
Nitrogén dioxid koncentrációja Európa fölött (fotó: KNMI/ESA)
Ez persze óriási áldozattal járt: rengetegen kényszerültek felhagyni az addigi tevékenységükkel, elvesztették az állásukat vagy új munka után kellett nézniük, ami jócskán kibillenthette őket az addigi egzisztenciájukból. Vajon azok a szerencsések, akik megtehetik, hogy változtassanak, azoknak hol kellene engedniük a megszokásaikból és a kényelmükből ahhoz, hogy enyhítsék azon embertársaik fájdalmát, akik az addigi életvitelük teljes feladásával fizettek a Föld napjáért emberiség jövőjéért?