Az év végéhez közeledve több önkormányzat a helyi adók emelésével tervezte a 2020-as év csapásaként elkönyvelt koronavírus járvány okozta gazdasági mínuszokat kompenzálni, a kormány azonban ezt egy rendelettel kerek-perec megtiltotta, mondván, hogy ha már válság, akkor senki ne akarjon többet fizettetni az emberekkel. Sokan fellélegeztek, mert így 2021-ben is legfeljebb olyan mértékű adót kell csak befizetniük, mint idén. Az önkormányzatok azonban komoly gondba kerültek, hiszen az veszélyhelyzet miatti elvonások már eddig is szűkítették a kasszájukat, ezt pedig most jövőre nem fogják tudni miből pótolni. Tinnyén is hiába született meg az új 2021-es adórendelet, a jelenlegi adószabályoknak Krix Lajos polgármester által az önkormányzati Facebook oldalán elodázhatatlannak nevezett felülvizsgálata most egy ideig mégsem lehet hatályos.

Egyik szemünk sír, a másik nevet – mondhatnánk, hiszen míg kisemberként valóban jó hír, hogy nem kell jövőre több adót fizetnünk, tudomásul kell vennünk, hogy a falu is pénzből működik. Ha pedig nincs pénz, félő, hogy idővel a közszolgáltatások sem fognak. Legalábbis erre enged következtetni a polgármester úr Facebook-on tett bejegyzése. E szerint ugyanis azért van szükség a bevételek 2021-es növelésére, „hogy fenntartsuk a költségvetés egyensúlyát, lehetőséget biztosítsunk a településünk előtt álló fejlesztések megvalósításához.”

A patthelyzet feloldása

A cél nyilván az, hogy az önkormányzat a jelenlegi elvonásokkal csökkentetthez képest valamelyest több pénzhez jusson. Erre több eszköz is rendelkezésére áll. Legelőször is az adófizetői morálon és a tartozások behajtásán kell javítania (vö. Körtvélyes 18. (2020/11) lapszámának 13. oldalán idézett, valamint a 2020.10.28-ai képviselő-testületi ülés II. részében 2:02 órától visszahallgatható jegyzői állásfoglalással). Ezzel a helyi adók emelése nélkül is komoly veszteségeket spórolhat meg a falu, és tegnap délután már

be is jelentette a jövő nyár végéig tervezett adóellenőrzést.

Szigorú, de sajnos szükséges lépés.

Opció lehet még a hitelfelvétel (ami azonban adósságba húzhatja a falut, a terheit pedig végső soron ugyanúgy mi nyögnénk), vagy a felhívás önkéntes lakossági hozzájárulásra. Igaz, ez utóbbi is a lakosok erőforrásaira alapoz, de itt nem csak az anyagi javak játszanak, az eljárás kommunikációja viszont mindenképpen pozitívabb kicsengésű.

Humánusabb lépések hosszabb távra

Ha a hivatal szorosan együttműködik a lakossággal és szövetségesként tekint a helyi gazdasági és civil társadalom résztvevőire (pl. vállalkozók, egyesületek, önkéntesek), azzal ugyanúgy fenntarthatja működőképességét, mint az emberek szemében sokkal kevésbé szimpatikus adóemeléssel vagy hitelfelvétellel. A K-Monitor össze is állított erről egy 29 oldalas kiadványt, ami Közös platformon címmel 10 fejezetben vizsgálja a koronavírus-válság ellen irányuló helyi közösségi megoldásokat. Ezek többsége Tinnye szempontjából is nagyon fontos és aktuális témák. Íme néhány a teljesség igénye nélkül:

• Tinnyének van még némi elmaradása az idei lakossági fórumok, illetve közmeghallgatások terén, és ahogy az az októberi KT ülésen is elhangzott (II. rész, 2:00 órától) ennek a veszélyhelyzettel harmonizált megszervezése komoly fejtörést okoz a faluvezetésnek. Nyilván nem csak mi vagyunk ebben a helyzetben, ezért a kiadvány az online térbe helyezett lakossági fórumok lehetőségére is ad javaslatot.
• A részvételi demokrácia érvényesülésének egyik nagyon fontos része a lakosság rendszeres tájékoztatása, valamint a lakossági véleménynyilvánítás befogadása és számításba vétele, amit lehet online vagy akár papír alapú kérdőívek formájában is realizálni. Szerencsére az elmúlt időszakban láthattunk már példát képviselői és civil kezdeményezésű közvélemény kutatásra, azonban bőven volna még e téren hova fejlődnünk. Más kérdés, hogy az ezt megelőző tájékoztatás is történhetne az SZMSZ-ünkben (1/2020. (I. 30.) önkormányzati rendelet 2. § b) pont) előírt helyben szokásos módon (vagy akár az ingyen meglovagolható, minden tinnyei háztartásba eljutó helyi sajtó révén), ahelyett, hogy a csak a Facebook oldalunkon posztolgatunk online követőinknek.
• A kiadvány által bemutatott részvételi költségvetés gyakorlata is idegen lehet Tinnye számára, amíg a polgármester azt vallja, hogy kizárólag

  a megválasztott képviselők útján legyen a lakosságnak kontrollja és beleszólása a rendeletalkotási folyamatba.

  Be kellene végre látni, hogy egyetlen polgármester még hat képviselő és a jegyző társaságában is sokkal kevésbé kreatív, mint ha meghallgatná ezervalahányszáz lakos véleményét.

• A közösségi finanszírozásra ugyanakkor már láttunk remek példákat, elég csak feleleveníteni a Makkfa-ligetben épült gyaloghidat (lásd Körtvélyes 18. (2020/11) lapszámának 2. oldalát) vagy a foci pálya mellett felállított karácsonyfát. Jó az irány, de ennél sokkal több mindenre volna lehetőség, ha pl. a helyi képviselők követnék Perbál, Úny és Pilisjászfalu példáját, ami által a ciklus végére akár 22 millió forinttal is több maradhatna a falu kasszájában.
• A kiadvány által nemzetközi példákkal is illusztrált helyi gazdaságfejlesztési szándék is érezhetőbb lenne, ha pl. a Bajcsy-Zsilinszky utcában nem lenne tilos a párhuzamos parkolás. Azáltal ugyanis a helyi és átutazó vásárlók könnyebben tudnának megállni az üzletek előtt, több lenne a bevétel, több lenne a befizetett adó… sőt, akár még több üzlet is nyílna, több munkahely teremtődne, többen dolgoznának helyben. Erre is ad javaslatot a Körtvélyes 18. (2020/11) lapszáma a 10. oldalon, ráadásul ez a közúti forgalom csillapítására is jótékonyan hatna.

Különös egybeesés, hogy mind a lakossági véleménynyilvánításról, mind pedig a közösségi finanszírozású fejlesztések lehetőségéről mi is épp a legutóbbi Körtvélyes utolsó lapján kérdeztük meg a tinnyeieket:

Kérdőív a Körtvélyes 18. (2020/11) számának utolsó lapján (fotó: Czuczor Szabolcs)

Ezzel kapcsolatban továbbra is várjuk kedves Olvasóink visszajelzését.

A kiadvány készítői mellett elemzők is egyetértenek abban, hogy az önkormányzatoknak óriási előnyük a kormányzattal és az államigazgatással szemben, hogy közvetlenebb a kapcsolatuk a lakosokkal. Ha pedig ez a kapocs erősödni is tud, akkor a válság okozta gazdasági mélyponton való túllendülés sokkal könnyebb volna nemcsak a települések, de azok lakói számára is.