Eredetileg nem terveztem cikket írni a Fejér megyei Füle községben megrendezett 6. BRSZK-ról (Bacsis Retro Számítógép Kiállításról), mert alapvetően nem tinnyei vonatkozású eseményről van szó, a helyszín cirka 90 km-re található településünktől, és aki érdeklődik a téma iránt, az valószínűleg már értesült is róla. Mivel azonban kulturális szempontból nagyon komoly gyűjtemény tárul a látogató szeme elé és kerül a keze ügyébe – igen, a kiállított eszközök jelentős részét ki is lehet próbálni – illetve mivel az esemény kétnapos, és ma este 18 óráig még látogatható, gondoltam, írok róla pár sort, hátha egy tinnyei érdeklődő épp arra járna vagy módjában áll odautazni.
Generációm képviselői bizonyára nagy örömmel járják végig a kiállítás asztalsorait, ahol a kiállított számítógépeken gyerekkorunk kedvenc képsorai és dallamai (csipogásai, sistergései, kerregései és kattogásai) röpítik vissza őket az időben. A rendezvény és a korszak varázsa azonban a ma már főként okostelefonokon, tableteken és modern konzolokon szocializálódott fiataljait is oda-odaragasztja a csekély árnyalatban villódzó képcsövek és sárgán ragyogó plazmák elé…
…ahogy azok szüleit és nagyszüleit is.
A felvonultatott technológiai éra vívmányai a kiállítás szervezői által karbantartott, restaurált, adott esetben pedig modernizált eszközök. Ezek szerencsétlen esetben már egy pincében vagy padláson porosodnának, szerencsésebb esetben egy vitrin mögött fogadnák a vakuk villanásait, a legméltatlanabb esetben pedig egy szemétdombon várnák az idő múlását. Valahogy azonban mégis jelenlegi gazdájukhoz jutottak, akik értő gondossággal, néha éjszakába nyúló finomhangolásokkal és újraindítgatásokkal, sokszor pedig az idő vasfoga által megrágott elektronikai alkatrészek cseréjével hozták vissza őket az élők sorába, és tették általuk lehetővé azt, hogy a gyerekek arcán érdeklődő csodálat, az idősebbek szemében pedig a nosztalgia örömkönnye gyűljön össze, amikor egy-egy képsor vagy dallam hatására újra a iskolai számtech szakkör vagy a cimborákkal szervezett LAN-party korabeli hangulata keríti őket hatalmába.
Különleges érzés elgondolkozni azon, hogy amikor annak idején még jól láthatóak voltak a négyzet alakú képpontok, folyamatos animáció csak a legtehetősebbeknél volt látható, a gépből kiszűrődő hangok pedig a kívülállók számára inkább voltak idegesítőek, mint dallamosak, a valósághűség tehát közel sem volt olyan elérhető, mint ma, mégis hány órát, napot, hetet, hónapot voltunk képesek elszórakozni egy-egy játékprogram előtt? És ezek némelyikét ma is kipróbálhatjuk… este 6-ig.
A kiállítás látogatása ingyenes, de a szervezők örömmel fogadnak támogatásokat.
Helyszín: Füle, Petőfi Sándor utca 12. (tornacsarnok)
Ha pedig valaki lemaradt volna az idei rendezvényről, biztos lehet benne, hogy lesz jövőre is.